2014. december 12., péntek

the day I first met my son

8 nappal ezelőtt ilyenkor a kórház felé tartottunk, hogy végre kezünkbe vehessük a 38 hete a pocakomban bújkáló kisfiunk, de kezdjük az elejéről.

8 days ago I was on my way to the hospital to finally meet with my son who was hiding in my belly in the last 38 weeks. But let's start at the beginning.


Igyekszem dióhéjban összefoglalni mi is történt velünk december 4-én, életem egyik legcsodálatosabb napján.
Előző este mikor éjfél körül lefeküdtünk aludni egy nagy rúgást éreztem a hasamban, még mondtam is páromnak, hogy a kis tökmag napról napra erősebb, ilyen nagyot még sosem rúgott és mint később kiderült most sem ő volt az, a magzatbúrkom repedt meg. Hajnalban már nem tudtam aludni a fájásoktól úgyhogy felkeltem és video chateltem pár családtaggal, ők is tudjanak róla, hogy valószínű ma lesz a nagy nap és bár felkeltettem párom, hogy tudjon róla aznap nem fog dolgozni menni vissza is altattam, hogy gyűjtse csak az erejét mert szükség lesz rá. Olyan 7 óra lehetett mikor aztán elindultunk a kórházba, ekkor erősödtek a fájásaim de még tűrhetőek voltak. Ja igen, mindenhol az 5 percenkénti -1 percig tartó -1 órán keresztüli fájásokat mondogatták nekünk, hogy ha ezt elérjük indulhatunk be, na most az én fájásaim sosem voltak ilyenek. Eleinte 20 percenként jöttek, majd leugrott 3 percenkéntire és sosem volt hosszabb fél percnél, persze ha elmegy a magzatvíz onnantól ez nem számít, menni kell. Szóval beértünk a kórházba ahol megvizsgáltak és közölték velünk, hogy ma már minden bizonnyal szülők leszünk. Délután 1 óra lehetett mikor a vizsgálóból átvittek minket a szülőszobára és megkaptam az epidurális érzéstelenítést. Innentől csak vártunk. 6 óra 10 perckor a nővérkénk mondta, hogy akkor kezdhetünk nyomni, ekkor a dokim még sehol nem volt. Fél órával később úgy szaladtak utána, hogy jöjjön mert Ati nagyon siet kifele és 6 óra 43 perckor ki is bújt a mi kis 2,72 kg-os és 48 cm-es tömör gyönyörűségünk. Egyből a mellkasomra helyezték pár percre majd elvitték letisztítani és apuka kezébe nyomták pár percre, majd újra vissza hozzám. 2 órán keresztül voltunk még ugyanabban a szülőszobában hármasban majd átvittek minket a szobánkba ahol még 2 napot töltöttünk. Szombat délelőtt jöttünk haza és azóta élvezzük a hármasban töltött időt. Rettentő jó kisfiú, sokat eszik és sokat alszik, a hangját alig halljuk. 
Bár a családom nem lehetett velünk, a technikának köszönhetően végigkísérték majdnem a teljes napot, így szinte pár percesen már ők is látták az új családtagot. 
És amit nem hagyhatok ki, rettentő hálás vagyok páromnak a remek támogatásért, nem tudom, hogy csináltam volna végig nélküle. Azóta pedig kívánni sem lehetne jobb apukát a fiamnak, és az imádat kölcsönös, Ati szinte csak nála hajlandó aludni. 

I try to summarize what happened with us on December 4th on one of the most amazing day of my life.
Last night when we went to bed to sleep around midnight I felt a big kick in my belly I said to my partner that the small pumpkin getting stronger day by day, he has never kicked so hard and as it turned out he was not him but my membranes ruptured. I could not sleep because of the pain so I got up and video chat with a couple of family members so that they can be aware of that it is likely today's the big day and although I woke up my husband to let him know he won't work that day but I told him to go back to bed and collect his power because he'll need it. It was 7 am when we left for the hospital by that time my pain was increasing but were still tolerable. Oh yes, everywhere we were told that you have to go to the hospital when you reach the 5 min apart -1 min long - through 1 hour contractions, well my contractions have never been like that. At first, they came every 20 minutes, and then jumped 3 minutes apart and was never longer than half a minute, of course, if your water broke it does not matter, you should go. So we got to the hospital I was examined and we were told that we will certainly be parents today. About 1 o'clock in the afternoon they took us to the delivery room and I got the epidural. From there we waited. Around 6:10 the nurse said it's time to begin to push but my doctor was nowhere. Half an hour later they ran after him to come because Ati was in a hurry out and it was 6:43 when our small 6 lb and 19 inch baby was born. He was placed in my chest for a few minutes then took him away to clean and handed to dad for a few minutes, then back again to me. We were in the same delivery room for 2 hours then they took three of us to our recovery room where we spent two more days. We came home Saturday morning and since we're enjoying the threesome time. He is good boy, eats a lot and sleeps a lot, we can't even hear his voice.

Although our family could not be there, thanks to technology they were with us through almost the entire day, so only a few minutes after delivery they saw the new family member.

Az elkövetkező hetekben (hónapokban) valószínű nem leszek túl aktív a blogon, most minden időm leköti az anyaság, de bízom benne, hogy ez elfogadható kifogás szerintetek is. Ha bárkit érdekelnének további részletek vagy kérdése lenne szívesen válaszolok akár a szüléssel akár a babázással kapcsolatos.

Over the next few weeks (months) I likely will not be too active on the blog, now motherhood engaging all of my time but I hope it's acceptable. If anyone would be interested in more details or has a question I'm happy to answer whether or childbirth-related or baby stuff.

16 megjegyzés:

  1. Nagyon édes a babád!!!*-* Sok egészségét kívánok Nektek! :*

    VálaszTörlés
  2. Gratulalok! Jo babazast :) A ferjed amerikai?

    VálaszTörlés
  3. Gratulálok! Jó egészséget! Nagyon szép a kisfiatok :-)

    VálaszTörlés
  4. Szívből gratulálok az új családtaghoz! Jó egészséget, türelmet, alvást és tejecskét nektek, szeressétek nagyon egymást! :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon örülök Nektek Zsófi :-) Nagyon jó pihenést és boldog együtt töltött perceket kívánok az egész családnak. Természetesén ha lesz időd/kedved írni, szívesen olvasnék Ati fejlődéséről, a mindennapjaitokról, puszi

    VálaszTörlés
  6. Gratulálok a kis csöppséghez, tündéri gyermek! :) Örülök, hogy minden rendben ment, jó egészséget kívánok mind a kettőtüknek! :) Köszi, hogy leírtad, jó volt olvasni :) A blog meg megvár, ne aggódj emiatt :)

    VálaszTörlés
  7. Oh de gyönyörű baba! :) Jó egészséget kívánok nektek!

    VálaszTörlés
  8. De édes! Nagyon szép történet! Jó egészséget és sok boldogságot! :)))

    VálaszTörlés
  9. Szívből gratulálok és jó egészséget kívánok Nektek!

    VálaszTörlés
  10. Édes kis drága, nagyon tüneményes ^^ Sok boldogságot és jó egészséget kívánok nektek!

    VálaszTörlés
  11. De édes! Minden menjen rendben drága Zsófi! :)

    VálaszTörlés
  12. Gratulálok a kisfiatokhoz, sok-sok örömöt, boldogságot és természetesen egészséget kívánok Nektek :)!

    VálaszTörlés
  13. Nagyon aranyos. Gratulálok. :)

    VálaszTörlés
  14. De édes ez a kis tökmag! Sok boldogságot Nektek, és jó egészséget mindhármatoknak :-)

    VálaszTörlés
  15. Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat! :) és igen, tervezek legalább havi updateket írni arról hogy is alakulnak a dolgok a baba fronton. :)

    VálaszTörlés